A magyarul kiv�l�an besz�l� lengyel diplomat�val Balatonlell�n besz�lgett�nk, az I. Magyar Vil�gtal�lkoz� alkalm�b�l, amelynek els� napj�t a lengyel-magyar bar�ts�gnak szentelt�k. A civil kezdem�nyez�s� rendezv�ny j�nius 30-a �s j�lius 3-a k�z�tt gy�jti egybe a Balaton partj�n a K�rp�t-medenc�ben illetve szerte a vil�gban �l� magyarokat. A k�z�let, a tudom�ny, a kult�ra, a vall�s, a m�v�szet, a gazdas�g, a civilszf�ra �s a sport vil�g�nak k�pvisel�i egyar�nt jelen vannak a vil�gtal�lkoz�n. A rendezv�ny �kumenikus istentisztelettel kezd�d�tt a balatonlellei katolikus templomban. A katolikus, reform�tus �s evang�likus felekezet� h�vek im�dkoztak a magyars�g �sszefog�s��rt.

Magyar zar�ndoklat Lengyelorsz�gban az EU-eln�ks�g �tad�sa alkalm�b�l – Sz�kely J�nos p�sp�k im�ja a k�t nemzet�rt

Ezekben a napokban mintegy 700 magyar zar�ndokolt el Lengyelorsz�gba a K�rp�t-medenc�b�l Sz�kely J�nos esztergom-budapesti seg�dp�sp�k, Majnek Antal munk�csi p�sp�k �s Tam�s J�zsef gyulafeh�rv�ri seg�dp�sp�k k�s�ret�ben.

P. Marian Walig�ra p�los szerzetes m�sorunkban besz�mol a zar�ndoklat Jasna G�ra-i �llom�s�r�l.

A bazilik�ban szerd�n bemutatott �nnepi szentmise f�celebr�nsa, Sz�kely J�nos p�sp�k a h�vekkel egy�tt im�t mondott a k�t nemzet�rt, k�rve a Fekete Madonna oltalm�t.

A zar�ndoklaton r�szt vett K�v�r L�szl�, az Orsz�ggy�l�s eln�ke is, aki nyilatkozott a k�t n�pet �sszek�t� �rt�kekr�l, a k�z�s kereszt�ny gy�kerekr�l, amelyekre az Eur�pai Uni�nak is �p�lnie kell.

A hanganyagot P. Marian Walig�ra p�los szerzetes bocs�totta m�sorunk rendelkez�s�re.

A Szent Istv�n-bazilik�ban tartott �nnep�lyes �tad�si cerem�ni�n az oktat�si �llamtitk�r, k�sz�netet mondva a lengyel n�pnek, �gy fogalmazott: Sz�z M�ria mindig megv�dte az orsz�got, akkor is, amikor az hangzott el, hogy levette r�la kez�t.

Felsz�lalt Luk�cs Tam�s, az Orsz�ggy�l�s emberi jogi, kisebbs�gi �s vall�s�gyi bizotts�g�nak kereszt�nydemokrata eln�ke, aki  II. J�nos P�l p�pa alakj�t felid�zve kiemelte: a kereszt�nys�g mindig �sszek�t�tte �s �sszek�ti a lengyel �s a magyar n�pet. Rubovszky Csilla, az V. ker�let alpolg�rmestere, a KDNP budapesti aleln�ke �gy fogalmazott: nagy megtiszteltet�s, hogy a lengyel katolicizmus jelk�pe a bazilik�ba ker�lhet. Szint�n k�sz�netet mondott a lengyel n�pnek �s a p�losoknak, hogy a k�pet Magyarorsz�gnak aj�nd�kozt�k.

St�gel Bence, az Ifj�s�gi Kereszt�nydemokrata Sz�vets�g eln�ke a szervezet k�zrem�k�d�s�vel rendezett �nneps�g el�tt az MTI-nek elmondta: a fiatal nemzed�ken a sor, hogy a felmen�kt�l �tv�ve a staf�tabotot, a magyar-lengyel bar�ts�g �pol�ja �s �l� k�tel�ke legyen. „Mindannyian tudjuk, hogy az igazi v�ltoz�sokhoz �s haz�nk meg�j�t�s�hoz lelki meg�jul�sra is sz�ks�g van” – fogalmazott a KDNP orsz�ggy�l�si k�pvisel�je.
Az �nneps�gen r�szt vett Roman Kowalski, Lengyelorsz�g budapesti nagyk�vete �s Szili Katalin kor�bbi h�zeln�k, f�ggetlen orsz�ggy�l�si k�pvisel�, valamint t�bb fideszes �s kereszt�nydemokrata orsz�ggy�l�si k�pvisel�.

A cz�stochowai Fekete Madonna (Czarna Madonna vagy Matka Boska Cz�stochowska) Eur�pa egyik legismertebb Sz�z M�ria-ikonja, a lengyel katolicizmus �s f�ggetlens�g szimb�luma. A Jasna G�ra-i p�los kolostorban �rzik Lengyelorsz�gban, Cz�stochow�ban. A legenda szerint Szent Luk�cs evang�lista festette egy c�drust�bl�ra, amely a Szent Csal�d otthon�b�l sz�rmazott. Az egyik legr�gebbi Jasna G�ra-i irat szerint a k�p Jeruzs�lemb�l Konstantin�polyon �s Belzen kereszt�l ker�lt a kolostorba 1382 augusztus�ban; abban az �vben kapt�k birtokul Jasna G�r�t (F�nyes Hegy) a magyar p�losok. Az ikon, amelynek csodat�v� er�t tulajdon�tanak, �vsz�zadok �ta vonzza a zar�ndokok t�megeit a vil�g minden t�j�r�l; Jasna G�r�t a vil�g egyik legl�togatottabb zar�ndokhely�v� tette.

Egy magyar nyelveml�k – ima a cz�stochowai kolostor latin nyelv� k�zirat�ban

Kev�ss� ismert, hogy „Moldva apostola”, Domokos P�l P�ter 1965-ben Lengyelorsz�gi kutat��tj�n a cz�stochowai kolostor N II. 1. 583 R jelzet�, 1501-b�l sz�rmaz�, Cantionale Ecclesiasticum Kon. XV. felirat� latin k�zirat�nak 385/b lapj�n a latin Credo mellett az al�bbi magyar nyelv� im�t tal�lta: Ọ Edesseges Ziz maria ez vÿlagnak megh velagọsithọÿa / velagọs�chad megh az ọn lelkemeth, ọs ọsmerhes megh ọngenith az the zsọnt fÿadgal iesussal/ Ọ edesseges ZiZ maria michor az ọn lelkem asz ọn thesstutwl el thawozigh* erussichedh megh zenth haromsagnak zethiben ọs ne hagh ongginọth ketchegebọn essnọm. A lap bal oldal�n a * hely�re sz�nt betold�s: othalmaz megh engometh mas pokolbeli ellensoghthwl.

A kis magyar im�ds�g n�vtelen szerz�je nyilv�nval�an a p�los kolostor magyar p�los tagja. Az ima mai �tirata:

� �dess�ges Sz�z M�ria,
Ez vil�gnak megvil�gos�t�ja,
Vil�gos�tsd meg az �n lelkemet
�s ismertess meg engemet
A te szent fiaddal, J�zussal.

� �dess�ges Sz�z M�ria,
Mikor az �n lelkem az �n testemt�l elt�vozik,
Oltalmazz meg engemet m�s pokolbeli ellens�gt�l,
Er�s�ts meg Szent H�roms�gnak hit�ben,
�s ne hagyj engemet k�ts�gbeesnem.

A k�zirat �vsz�m�t azonos�t� sz�veg a k�zirat egyik lapj�n: Is liber spectat ad Montem Clarum Czestochoviensum anno Domini 1501, azaz A cz�stochowai F�nyes Hegy k�nyve. Az �rnak 1501-ik esztendej�ben.

A cz�stochovai magyar nyelveml�k helye a magyar irodalomban a Festetics-k�dex (1493) �s a Winkler-k�dex (1506) k�z�tt van. A p�los im�nak h�rom v�ltozata tal�lhat� az 1506-os Winkler-k�dex 145/ �s 146/a lapj�n, a val�sz�n�leg XVI. sz�zadb�l val� Gy�ngy�si-k�dex 253. lapj�n �s az 1531-b�l val� Thewrewk-k�dex 305. lapj�n.

(A k�zl�s alapja Magyar nyelveml�k Czenstochow�ban 1501-b�l. In Domokos P�l P�ter: M�ltban�z�, Bp. Magvet� 1990: 95–102 p.)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s