Petrus Soons vil�gszerte sz�mos tudom�nyos konferenci�n �s telev�zi�s m�sorban mutatta be 2004-ben kezdett �s ma is foly� kutat�sainak eredm�nyeit. Az �ltala el��ll�tott �letnagys�g� hologramok jelenleg a torin�i Museo della Sindon�ban �s a lepel �lland� ki�ll�t�sain l�that�ak.
 
A h�romdimenzi�s k�palkot�sban j�rtas orvosnak felt�nt, hogy a leplen l�that� k�p t�volabbr�l n�zve �lesebb, bizonyos sz�gekb�l szeml�lve viszont halv�nyabbnak t�nik, k�l�n�sen k�zelr�l; a teljes k�p csak bizonyos t�vols�gb�l �ll �ssze. Meg�llap�totta, hogy mindez – vagyis az, hogy a n�z�pont v�ltoz�sa befoly�solja a k�p er�ss�g�t – a hologramra jellemz�.

Felt�telez�s�t meger�s�tette egy hivat�sos f�nyk�p�sz, Aldo Guerreschi megfigyel�se, akit az 1997-es torin�i bazilikat�zb�l a t�zolt�k �ltal kimentett lepel fot�dokument�l�s�val b�ztak meg. „Egy eg�sz napon �t k�zelr�l l�thattam a leplet. Ahogy k�rbej�rtam a nagy asztalt, amelyen ki volt ter�tve – �s a f�ny csup�n egyetlen ir�nyb�l, a terem egyik oldal�n l�v� ablakokb�l j�tt! – bizonyos sz�gb�l szeml�lve teljesen elhalv�nyult a k�p, m�shonnan pedig szinte �gy t�nt, mintha az alak kiemelkedne a lepelb�l. Hihetetlen �rz�s volt! Abban a pillanatban tudtam, hogy ez a k�p eg�szen k�l�nleges. 20–30 cm-re k�zel�tettem a g�pet az archoz – �s a keres�ben nem l�ttam semmit! Csak akkor, ha elt�volodtam” – �rta 2000-ben publik�lt cikk�ben Guerreschi.

Mindez abba az ir�nyba mutatott, hogy a k�p nagy val�sz�n�s�ggel holografikus inform�ci�t is tartalmaz. Soons szak�rt�i csoportj�nak 2005 szeptember�ben 625 felv�tel alapj�n, a Holland Holografikus Laborat�rium �ltal kifejlesztett DFCH Holoprinter seg�ts�g�vel siker�lt el���ll�tania a test �gynevezett mesterhologramj�t. Ebb�l k�sz�tette egy kanadai c�g azokat az �letnagys�g� m�solatokat, amelyeket a R�m�ban, Jeruzs�lemben, Torin�ban �s m�s helyeken l�that� �lland� lepelki�ll�t�sokon tekinthetnek meg az �rdekl�d�k.

A hologram l�trehoz�sa a leplen l�that� alak „megmozd�t�s�t” is lehet�v� tette. A Petrus Soons honlapj�n l�that� vide�n h�romdimenzi�s k�pen k�vethetj�k a fej, illetve a t�rzs lass� el- �s visszafordul�s�t.   

A hologram 2007-ben �rdekes felfedez�st tett lehet�v�. Bernardo Galmarini meg�llap�totta, hogy a leplen l�that� k�p bizonyos helyeken hi�nyos, vagyis nem tartalmazza a k�p t�bbi r�sz�n�l megl�v� h�romdimenzi�s inform�ci�t. A t�ny, hogy a v�rfoltok alatt nincsen k�p, m�r kor�bban ismert volt; most kider�lt, hogy ez m�s ter�letekre is igaz. A hologram ezeken a r�szeken lyukasnak l�tszik. A magyar�zathoz egy meglep� egybees�s vezetett el.

A kutat�k kor�bban vir�gok halv�ny k�p�t mutatt�k ki a leplen, mely k�pek keletkez�s�t elektrosztatikus koronakis�l�ssel magyar�zz�k �s reproduk�lni is tudt�k. A lepel hologramj�nak l�trehoz�sakor vil�goss� v�lt, hogy a vir�gok pontosan a hologram „lyukasnak” t�n� r�szein – els�sorban az arc �s a karok k�r�l – helyezkedhettek el. A szak�rt�k felt�telezik, hogy a k�p l�trej�tt�t nemcsak a v�r, hanem a temet�shez haszn�lt vir�gok is megg�tolt�k, ez indokolhatja a k�p �s a hologram folytonoss�gi hi�nyait.

K�l�n �rdekess�g, hogy a lepel halv�ny k�pei alapj�n Avinoam Danin, a jeruzs�lemi h�ber egyetem botanikaprofesszora olyan, m�rcius-�prilisban ny�l� vir�gokat azonos�tott, amelyeket meg�llap�t�sa szerint ebben az �ssze�ll�t�sban egyed�l a Jeruzs�lem �s Hebron k�z�tti ter�leten szedhettek frissen. „Fogt�k J�zus test�t �s a f�szerekkel egy�tt gyolcsba g�ngy�lt�k. �gy szoktak a zsid�k temetni” (Jn 19,40). A lepel alapj�n azonos�tott vir�gokr�l, term�helyeikr�l �s a koronakis�l�s reprodukci�ir�l itt tekinthetnek meg k�peket.

Ugyancsak Avinoam Danin sz�mol be arr�l, hogy az �letnagys�g� hologram r�mai ki�ll�t�sakor l�tr�r�l tekintett�k meg a leplen l�that� f�rfi feje tetej�t, amit kor�bban senki sem l�thatott h�romdimenzi�s megjelen�t�sben. A fejtet�n sok apr� v�res seb nyomai l�tszottak, ami meger�s�ti a kor�bbi felt�telez�st, hogy nem t�viskoszor�t, hanem az eg�sz fejet bebor�t� t�vises „sapk�t” bor�tottak r�.
 
Peter Soons a mesterhologramot tanulm�nyozva azt is �szrevette, hogy a leplen l�that� f�rfi nyak�n, a szak�ll alatt egy ov�lis, kem�ny t�rgy l�that�, kidomborod� h�ber bet�kkel (a t�rgy a fenti, elford�tott arck�pen is j�l l�that�; a bet�ket az al�bbi, kinagy�that� k�pen pirossal jel�lt�k – a szerk.). A kutat� h�rom bet�t – c�di-�lef-nun – azonos�tott, amelyeket �sszeolvasva a c'n sz�t kapta. Ernest Klein h�ber etimol�giai sz�t�ra szerint a c'n sz� ny�jat alkot� b�r�nyokat, kecsk�ket jelent; egyetlen m�s jelent�se van, amely csak egyszer fordul el� a Bibli�ban. „M�zes �sszeh�vta Izrael v�neit mind, �s �gy sz�lt hozz�juk: 'Menjetek �s szerezzetek b�r�nyt csal�djaitok sz�m�ra, �s v�gj�tok le mint h�sv�ti �ldozatot.'” (Kiv 12,21). Itt – �s az eg�sz Bibli�ban egyed�l itt – a c'n sz� h�sv�ti b�r�nyt jelent (amire a h�ber sz�veg egy�bk�nt m�sik sz�t haszn�l). Ha val�ban ez a sz� olvashat� a leplen l�that� f�rfi nyak�ban viselt t�rgyon, az meger�s�ti a felt�telez�st, hogy a lepel a N�z�reti J�zus test�t takarta – �rja Petrus Soons.

Forr�s: shroud3d.com, www.people.fas.harvard.edu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s