Az Il Foglio c�m� olasz lapban Paolo Rodari Vatik�n-szak�rt� r�szletesen elemezte, hogy az egyh�z t�rt�nete sor�n az �rd�g�z�s mennyire volt elfogatott jelens�g. Az al�bbiakban az � �r�s�t ismertetj�k.

Elmondja, hogy XVI. Benedek p�pas�ga alatt az �rd�g�z�k �j gener�ci�ja n�vekszik fel. �k azok, akik p�r nap m�lva a P�pai Regina Apostolorum F�iskol�n megbesz�lik egym�ssal tapasztalataikat. A p�pa tud err�l �s t�mogatja. � maga is besz�l  id�nk�nt a S�t�nr�l. A nemr�g megjelent N�z�reti J�zus c�m� k�nyv�nek m�sodik k�tet�ben p�ld�ul �gy �r a S�t�n hatalma al� ker�lt J�d�sr�l: „Ami miatt � el�rulta ezt a bar�ts�got, az egy m�sik hatalom k�zbel�p�se, egy hatalom�, amely fel� nyitott� v�lt.” Amikor a Szentatya a r�mai papokkal tal�lkozott az idei nagyb�jben, �gy besz�lt hozz�juk: „Az egyh�zat mindig vesz�ly fenyegeti. Mindig ott van az �rd�g, aki nem fogadja el, hogy Isten jelen van �l� k�z�ss�g�ben, az emberek k�z�tt.”

Rodari kifejti, hogy Ratzinger el�djeinek sem volt m�s v�lem�nye: XII. Piusz �s VI. P�l sokat besz�ltek az �rd�gr�l. S�t, XII. Piusz meg volt gy�z�dve arr�l, hogy Hitlert megsz�llta az �rd�g, ez�rt �rd�g�z� im�kat mondott, hogy semleges�tse befoly�s�t. VI. P�l megd�bbent� besz�deket mondott a s�t�nr�l. 1972. november 15-�n hangzottak el a k�vetkez� szavai: „A gonosz egy sz�rny� val�s�g. Rejt�lyes �s f�lelmetes. (…) A gonosz problematik�ja, a maga �sszetetts�g�ben �s k�ptelens�g�ben �ll szemben egyoldal� racionalit�sunkkal, �s gy�tr� gondolatt� v�lik. A vil�gegyetemr�l alkotott vall�sos elk�pzel�seink sz�m�ra ez jelenti a legnagyobb neh�zs�get.” M�sutt ezt mondta: „Tudjuk, hogy ez a s�t�t �s nyugtalan�t� l�ny val�ban l�tezik �s hitszeg� ravaszs�ggal cselekszik ma is. � a titkos ellens�g, aki hib�kkal �s szerencs�tlens�gekkel t�zdeli tele az emberi t�rt�nelmet.” VI. P�l sz�m�ra teh�t a S�t�n l�tezik �s harcol a vil�g ellen.

�gy gondolj�k ezt az exorcist�k, vagyis az �rd�g�z�k is. Sok egyh�zi emberben m�lyen �l a meggy�z�d�s, hogy a nagy term�szeti csap�sok eredet�ben a vil�gt�l idegen er�k �llnak, amelyek harcolnak ellene, �s olykor sz�rny�s�geket m�velnek. Szerint�k a S�t�n �s seg�t�i folyamatosan tev�kenykednek. Ezek a seg�t�k a d�monok �s az angyalok, akik fell�zadtak Isten ellen. A pokolba zuhantak, �s a S�t�n uralma alatt �lnek.

Az �rd�g legf�bb ellens�ge a p�pa, mert els�sorban az � feladata, hogy a pokol ne gy�zedelmeskedjen az egyh�z �s a vil�g felett. Az �rd�g�z�k �s a k�l�nleges feladattal megb�zott papok �vsz�zadokon kereszt�l elfeledve tev�kenykedtek, napjainkban azonban �jra felt�nnek, ism�t h�vj�k �ket, hogy k�zdjenek meg a hatalmas ellens�ggel.

A vil�g legh�resebb �rd�g�z�je ma Gabriele Amorth, aki 1986 �ta a r�mai egyh�zk�zs�gben dolgozik. „Sokszor besz�ltem Ratzingerrel a S�t�nr�l �s az �rd�g�z�sr�l. Amikor 2000-ben �j szertart�sk�nyvet dolgozott ki az �rd�g�z�knek, h�romszor is tan�cskozott velem. (…) Sajnos az egyh�zban nem mindenki hisz a S�t�n l�tez�s�ben.”

XVI. Benedek hisz benne. Rodari felfedi: egy ideje m�r hallani olyan h�reket, hogy az Amorth �ltal 1999-ben alap�tott �rd�g�z�k nemzetk�zi sz�vets�g�t a Vatik�n hivatalosan is elismeri, �s az Istentiszteleti Kongreg�ci�ra b�zza. Senki nem tudja, val�ban �gy lesz-e – �llap�tja meg. Gabriele Amorth mindenestre b�zik benne, mert fontosnak tartja, hogy az �rd�g�z�k szabadon tev�kenykedhessenek, besz�lhessenek. Egy dolog biztos: ennek a sz�vets�gnek �s Ratzinger p�pa szavainak k�sz�nhet�, hogy egyre ink�bb a p�sp�k�k nevezik ki az �rd�g�z�ket.

A Regina Apostolorum megbesz�l�s�n arr�l is sz� lesz, mik�nt lehet felismerni, hogy valakit val�ban megsz�llt az �rd�g, vagy sem. Gabriele Amorth azt mondja: az � mestere, Amantini atya csak r�tette a kez�t valakire, �s m�r tudta. Neki egy kicsit nehezebb dolga van, v�gre kell hajtania a szertart�st, hogy meg�llap�tsa. Felveszi a ruh�j�t, kez�be veszi a keresztet, amelybe egy Szent Benedek-med�l van belefoglalva, a m�sik kez�ben egy szenteltv�ztart�t vesz, �s elkezdi mondani a latin ritu�l�t: „Ha van valami, azonnal felfedi mag�t. Ha valaki megsz�llott, a benne l�v� �rd�g �ltal�ban reag�l. Nem tud ellen�llni Krisztusnak. Nem tud ellen�llni a hatalomnak, amelyet Krisztus adott az �rd�g�z�nek (…) Megpr�b�lja meg�tni az �rd�g�z�t. De az �rd�g�z�nek semmi oka a f�lelemre. Ha Krisztus nev�ben besz�l, az �rd�g nem �rthat neki (…) Fontos, hogy nem szabad besz�lgetni vele. Egyetlen dolgot kell csak tenni: parancsot adni neki J�zus Krisztus nev�ben.” Azt mondja, fontosak a latin kifejez�sek. Sajn�lja, hogy a 2000-es �j szertart�sk�nyb�l ezek kimaradtak, de �r�m�t fejezi ki, hogy Ratzinger oda�ratta jegyzetnek: aki akarja, haszn�lhatja az antik sz�veget is. Szerinte ugyanis „a S�t�n f�l a latin szertart�s egyes szavait�l. Szenved, amikor kiejtik.”

Fontosnak tartja azt is, hogy a h�v�k higgyenek az �rd�g l�tez�s�ben. V�lem�nye szerint nagyon sok er� kell a S�t�n elleni harchoz, sok embernek kell im�dkoznia, b�jt�lnie. Ezekkel a fegyverekkel mindenki k�zdhet ellene. A t�bbi az �rd�g�z�k dolga – mondja.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s