A statisztik�k szerint a jap�nok 86 sz�zal�ka nem hisz semmiben. Most azonban meg�llnak im�dkozni a buddhista �s sintoista szent�lyekn�l. Mindenki im�dkozik, a hadsereg �nk�nteseit�l kezdve a sz�k��r miatt szenved�kig. Milani elmondta, hogy a katolikus templomokban is sok emberrel tal�lkozik, akik nem katolikusok, m�gis meg�llnak im�dkozni. Hangs�lyozta, hogy a t�rsadalmi kapcsolatokat eddig ural� t�lzott individualizmussal szemben el�t�rbe ker�lt a testv�ris�g, a szolidarit�s.

Kijelentette: „sokan egy�rtelm�en �ll�tj�k, hogy a trag�di�nak komoly hat�sa lesz az orsz�g t�rsadalm�ra, a jap�nok nyitottabbak, k�szs�gesebbek lesznek m�sok, az idegenek fel� is.” Meghatja a lakoss�got, hogy az ellens�gesnek tartott orsz�gokb�l is milyen sok seg�ts�g �rkezik: K�na, D�l-Korea is t�mogatja Jap�nt, �szak-Korea rendelkez�sre bocs�totta v�zk�szleteit. A misszion�rius szerint �ppen ez az a j�, ami a trag�di�b�l sz�letik meg: megtanuljuk testv�rk�nt l�tni a t�bbieket.

A Fides h�r�gyn�ks�g k�rd�s�re, vajon ebben a k�zegben t�bb lehet�s�g lesz-e evangeliz�ci�ra, Milani azt v�laszolta „a kereszt�ny hit mindig idegen hit marad az orsz�gban, neh�z lenne led�nteni ezt a korl�tot. �m most megn� a k�l�nb�z� vall�sok h�vei k�zti egy�ttm�k�d�s, egyre jobban tudat�ban lesznek annak, hogy a t�rsadalom java �rdek�ben sz�ks�g van erre.”

A jap�n katolikus egyh�z a lakoss�g 0,7 sz�zal�k�t teszi ki. Ez a kicsi egyh�z nagyon sokat tesz napjainkban az �ldozatok�rt, befogadja a sz�k��r k�rosultjait, �s a jap�n Caritason kereszt�l t�mogatja a Szendaiban l�trehozott els�seg�ly-k�zpontot.

***

Al�t�masztja ezeket a gondolatokat egy Fukushima k�zel�ben �l� magyar internetes napl�ja, amelyben r�szletesen besz�mol a helyzetr�l. A Napkeleti kincseim blog szerz�je �rz�kletesen �rja le az �talakul� emberi kapcsolatokat: „Az �rint�s fontoss�ga megn�. Jap�nban idegenek k�z�tt nem szok�s a k�zfog�s, az �tkarol�s, �t�lel�s, simogat�s pedig egyenesen elk�pzelhetetlen. Itt, most nem az.”

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s