A bemutat�t a Sapientia Szerzetesi Hittudom�nyi F�iskola Gyakorlati Teol�gia Tansz�ke rendezi 2011. november 11-�n, p�nteken 17 �rakor az int�zm�ny d�szterm�ben. Don Nicola Bux m�snap, november 12-�n reggel 8 �rakor mag�nmis�t celebr�l a r�mai r�tus rendk�v�li form�j�ban a Belv�rosi Nagyboldogasszony-f�pl�b�niatemplom egyik mell�kolt�r�n�l.

Nicola Bux a Bari-Bitont�i F�egyh�zmegye papja, Bari v�ros�ban a S. Giuseppe-templom igazgat�ja, az ottani �kumenikus Teol�giai Int�zetben az �sszehasonl�t� liturgia, az Apuliai Teol�giai Karon pedig a szents�gteol�gia professzora. 1947-ben sz�letett Bariban. Teol�giai tanulm�nyait R�m�ban v�gezte; 1975-ben szentelt�k papp�. Ezut�n Jeruzs�lemben folytatott kutat�sokat az Ecumenical Institute �s a Studium Biblicum Franciscanum keret�ben. Tan�tott a jeruzs�lemi Studio Teologico S. Salvatore int�zetben �s a r�mai Szent Anzelm Egyetem P�pai Liturgikus Int�zet�ben. Hosszabb id�t t�lt�tt a kelet-eur�pai ortodox �s a k�zel-keleti iszl�m orsz�gokban. 1989-ben Franco Cardini t�rt�n�sz professzorral �s David M. Jaeger OFM aty�val egy�tt alap�t�ja volt a Europe—Near East Center nev� nemzetk�zi kutat�int�zetnek.

Don Bux a kutat�s �s a tan�t�s mellett �vtizedek �ta igen akt�van r�szt vesz az olasz egyh�z �s teol�gia �let�ben. Egyh�zmegy�j�ben �s az apuliai r�gi�ban sokat f�radozott a liturgia, az egyh�zzene �s az egyh�zm�v�szet zsinat ut�ni meg�j�t�s�n, t�bbek k�z�tt Don Lugi Giussanival, a Comunione e Liberazione mozgalom alap�t�j�val egy�ttm�k�d�sben. Enn�l is fontosabb azonban, hogy r�gi koll�g�ja �s szem�lyes bar�tja Joseph Ratzinger b�borosnak – egyr�szt mint az �ltala alap�tott Communio foly�irat tudom�nyos tan�csad�ja, m�sr�szt mint a R�mai K�ria sz�mos int�zm�ny�nek munkat�rsa. Don Bux jelenleg n�gy vatik�ni dikaszt�riumban t�lt be konzultori �ll�st: a Hittani Kongreg�ci�ban �s a Szentt�avat�si �gyek Kongreg�ci�j�ban, ahov� m�g II. J�nos P�l �ll�totta �t, valamint az Istentiszteleti �s Szents�gi Fegyelmi Kongreg�ci�ban �s a P�pai Liturgikus �nnepl�sek Hivatal�ban, ahov� m�r XVI. Benedek nevezte ki. Ebb�li min�s�g�ben Don Bux sz�mos el�ad�st tartott �s interj�t adott a liturgia gyakorlati k�rd�seir�l, k�l�n�s tekintettel a 2007 �ta rendk�v�li formak�nt elismert hagyom�nyos r�mai r�tusra. R�szt vett az oxfordi CIEL-konferenci�n is.

A magyar ford�t�sban most megjelen� k�t kis k�nyvet Don Bux az olasz Piemme kiad�n�l publik�lta. Az el�sz�t mindkett�h�z Vittorio Messori �rta, akit a magyar olvas� is j�l ismerhet a Joseph Ratzinger b�borossal �s II. J�nos P�l p�p�val k�sz�tett interj�k�teteir�l.

Az els� k�tet, a La riforma di Benedetto XVI (XVI. Benedek reformja) 2008-ban, egy �vvel a Summorum Pontificum motu proprio ut�n l�tott napvil�got, �s r�szben az ennek nyom�n keltett pol�mi�kra ad v�laszt. A k�nyv t�m�ja XVI. Benedek p�pa reformja, amelynek egyik kiemelt ter�lete a szent liturgia. A szerz� r�mutat: a Szentatya gyakran f�lre�rtelmezett sz�nd�ka a r�gi r�mai r�tus felszabad�t�s�val kapcsolatban nem nosztalgikus visszal�p�s egy let�nt kor vil�g�ba, hanem a sz�ks�ges egyens�ly megteremt�s�t c�lozza hagyom�ny �s �j�t�s k�z�tt.

A m�sik munka, a 2010-ben kiadott Come andare alla messa e non perdere la fede (Hogy menj�nk �gy a mis�re, hogy ne vesz�ts�k el a hitet) — amint provokat�v c�me is mutatja — gyakorlati szempontb�l k�zel�t az egyh�z mai kulcsk�rd�s�hez: a liturgia �s a hit kapcsolat�hoz. Ebben a k�nyvben Don Bux az �ltala kit�n�en ismert keleti liturgi�k f�ny�ben mutatja be a szentmis�t a r�mai r�tus mindk�t form�j�ban, s a t�rt�nelmi, teol�giai �s lelkis�gi vonatkoz�sok felt�r�s�val seg�ti hozz� az olvas�t, hogy k�pes legyen r�ismerni az egyh�z egyazon hit�re a szentmise-�nnepl�sek megannyi form�j�ban

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s