Hogy mi is ez a Nagy Figyelmeztet�s? Ez vezetn� be a Krisztus m�sodik elj�vetele el�tti id�szakot: „most egy �j korszak k�sz�nt erre a vil�gra, amit csak nagyon kevesen fognak meg�rni. El�ri ezt a f�ldet igazs�goss�gom haragja. A nagy figyelmeztet�s m�r �tban van. A nagy term�szeti katasztr�f�k, �s szerte a forrong�sok ennek a jelei – mondta �ll�t�sa szerint J�zus 2011. m�rcius 22-�n egy M�ria Julianna nev� l�tnoknak.

 Mindenesetre olyan praktikus tan�csokat is kaptunk, hogy „legyen tartal�k �lelmiszeretek:  v�z, szentelt gyertya, mely vil�goss�got ad majd nektek. Legyen n�latok szenteltv�z,  s� �s olaj a h�zban. Legyen k�zn�l otthon takar�, �s els�seg�ly felszerel�s! Hordj�tok magatokn�l a Szentelm�nyeket, de legyenek veletek otthonaitokban �s az aut�tokban is (kereszt, csod�s �rem, skapul�r�).  A szent�r�s �s az imak�nyv is legyen k�zeletekben.” 

„A Nagy Figyelmeztet�s ut�n �letetek egy bizonyos id�re dr�maian megv�ltozik. T�bb� senki nem foglalkozik �zleti dolgokkal. Minden ilyesmi le�ll,  mert az emberek nem az �zleti dolgokkal fognak foglalkozni,  hanem a lelk�kkel. Minden m�s is, ami nem a l�lek megment�s�vel kapcsolatos, jelent�ktelenn� v�lik �s abbamarad,  p�ld�ul a t�megk�zleked�s.”

Rejt�zk�d� k�zvet�t�k?

Mindezt a nagyfigyelmeztet�s.hu c�m� oldalr�l tudhatjuk, amelynek h�re egyre jobban levelez�list�kon terjed. K�l�n pontokba szedve t�j�koz�dhatunk J�zus �ll�t�lagos �zeneteib�l arr�l, hogy mi a Nagy Figyelmeztet�s, mi�rt k�vetkezik be, hogyan fog zajlani, mit kell tenni a bek�vetkez�s�ig �s mit ut�na. Itt olvashatunk arr�l is, hogy Maria Divine Mercy (a szer�nytelen�l csak az Isteni Irgalmass�g M�ri�j�nak nevezett l�tnokn�) �ltal, 2011. november 17-�n kapott �zenetben J�zus azt k�ri, hogy vegye kezdet�t egy J�zus az Emberis�ghez „Imahadj�rat”, a J�zus Krisztus �ltal a vil�gnak adott im�kb�l, azok naponta t�rt�n� elim�dkoz�s�val. A nagyfigyelmeztet�s.hu ugyanakkor a thewarningsecondcoming.com oldal magyar v�ltozat�nak tartja mag�t (az oldal alc�me: „�j pr�f�ci�k a m�sodik elj�vetelt megel�z� vil�gesem�nyekr�l”). Ugyancsak ehhez a szubkult�r�hoz tartozik az utolsoidok.com oldal is. (L�pten-nyomon hangs�lyozz�k, hogy a Nagy Figyelmeztet�s nem J�zus m�sodik elj�vetel�re utal, ugyanakkor az anyaoldal c�me m�gis a m�sodik elj�vetelre utal). 

H�rom kiv�lasztott orsz�g t�nik fel a jelen�sekben: Az Amerikai Egyes�lt �llamok, Izrael �s Magyarorsz�g: „amikor mindh�rom vezet� politikust meg�lt�k, az arab vil�g �sszefog. Izraelt felmorzsolj�k, majd Amerika ellen fordulnak. Ledobj�k r�juk az atomot. Amerika l�ngokban fog �gni. Ezzel elkezd�dik a harmadik vil�gh�bor�. Lez�rul ez a korszak. Egy �j k�vetkezik. A b�ke �s a szeretet kora.” „�desany�m soha nem vette le a kez�t Magyarorsz�gr�l, �s nem is fogja.” A h�rom vezet� politikus k�z�l az els� Kadhafi lett volna ezen oldalak szerint. A vide�k hangv�tele patetikus, hat�svad�sz.

A Magyar Kur�r megpr�b�lt ut�na j�rni ezeknek a jelen�seknek. �rdekes m�don Maria Divine Mercy l�tnokn�r�l az interneten nem lelhet� fel f�nyk�p, t�bbnyire csak Faustina n�v�r fot�j�t dobja r� ki a Google keres�je. Megpr�b�ltuk el�rni a nagyfigyelmeztet�s.hu szerkeszt�it, „Rit�t” �s „Orsit” az oldal e-mail-c�m�n kereszt�l. Szem�lyes tal�lkoz�sra nem v�llalkoztak, �r�sban azonban k�szs�gesen v�laszoltak feltett k�rd�seinkre. Megkeres�s�nknek bevall�suk szerint nagyon �r�ltek, mivel „igen fontos dologr�l van sz�, �s sajnos az egyh�z nem besz�l err�l, �gy azok a lelkek, akik csak a templomban �rtes�lhetn�nek err�l, f�l�, hogy nem fogj�k tudni olyan felk�sz�lten v�rni, mintha err�l m�r h�napok �ta olvasn�nak.”

Mint �rj�k: „a Nagyfigyelmeztet�sr�l el�sz�r a Sz�zanya besz�lt Garabandalban, 1961-ben. A vil�g k�l�nb�z� pontjain �l� l�tnokok egybehangz�an besz�lnek a Nagyfigyelmeztet�sr�l: D�l-Amerik�t�l Ausztr�li�ig, Maria Divine Mercyt�l , M�ria Juliann�ig. �rdemes meghallgatni a Maria Divine Mercyvel k�sz�tett interj�t mert abb�l sok k�rd�s�re v�laszt kap: �t papn�l j�rt, mire a hatodik elv�llalta a lelkivezet�s�t, de nem fedi fel, hogy melyik p�sp�ks�ghez tartozik, �s azt sem, hogy hol �l, ki �, mert az �r J�zus k�r�se az, hogy a rejtekben kell maradnia, sok m�s pr�f�t�hoz hasonl�an. Nem fedheti fel mag�t, �gy nem fogja el�rulni kil�t�t sem addig, am�g erre nem kap utas�t�st J�zust�l. Ez�rt sem tal�l R�la f�nyk�pet. � olyan esem�nyekr�l kap pr�f�ci�kat,  amelyek J�zus m�sodik elj�vetel�ig k�vetkeznek be, ami nem �sszet�vesztend� a Nagyfigyelmeztet�ssel. Ez k�t k�l�n esem�ny. Sajnos azonban mi sem tudjuk felfedni magunkat – ez a lelkivezet�s, hogy maradjunk a h�tt�rben –, de minden k�rd�sre tudunk �r�sban v�laszolni.” 

A garabandali jelen�sek 1961-65 k�z�tt t�rt�ntek az �szak-spanyolorsz�gi San Sebastian de Garabandalban, ahol el�sz�r Szent Mih�ly arkangyal, majd a Sz�zanya jelent volna meg n�gy iskol�s l�nynak. A garabandali jelen�sekr�l az egyh�z nem nyilatkozott, a helyi p�sp�k�k �s az egyh�z k�pvisel�i �ltal�ban tart�zkod�an, hol szkeptikusabban, hol �vatosan a l�tnokokat v�dve nyilatkoztak, de hivatalos egyh�zi �ll�spont nincs az �gyben. Mindenesetre �rdekes, hogy innen olyan j�slatok sz�rmaznak, mint hogy a nagy figyelmeztet�s ut�ni m�sodik „esem�ny  egy  cs�t�rt�ki  napon este 8.30-kor  egy bizonyos �vben �prilis 8-�n, 16-�n vagy e k�t d�tum k�z�tt k�vetkezik be”.

A Jelen�sek k�nyv�nek idej�t �lj�k?

A Nagy Figyelmeztet�sr�l m�r Sz�kely J�nos esztergom-budapesti seg�dp�sp�k is besz�lt, aki lesz�gezte: „minden olyan mag�n-kinyilatkoztat�s, amelyik id�pontokat j�sol meg, �s v�gs� esem�nyek konkr�t idej�t akarja meghat�rozni, ellentmond Krisztus szavainak. A v�gs� esem�nyek id�pontj�t senki sem ismeri, csak az Atya”. Ezt a Nagy Figyelmeztet�s h�vei �gy cselezik ki, hogy k�zlik: eset�kben sz� sincs a m�sodik elj�vetel idej�nek megad�s�r�l, itt egy figyelmeztet�sr�l van sz�. Sz�kely J�nos v�lem�nye t�bbek k�zt a szeretetf�ldje.hu-n olvashat�, ahol az els�, reag�l�sk�nt �rkezett kommentben bizonyos Z. Levente meg�llap�tja (�s ez �ltal�nos v�lem�ny a Nagy Figyelmeztet�s drukkerei k�zt): azt is tudjuk, hogy a Jelen�sek k�nyv�ben le�rtak idej�t �lj�k, elegend� kitekinteni a vil�gban t�rt�n� esem�nyekre”. 

Pusk�s Attila, a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem hittudom�nyi kar�nak teol�gus professzora ezzel szemben a Kur�r k�rd�s�re lesz�gezte: „az els� sz�zad v�g�n keletkezett apokaliptikus irat, a Jelen�sek k�nyve is igaz�b�l t�rt�nelemteol�gi�t foglal mag�ban. Ezeket a jeleket �gy kell �rtelmezni, hogy hol f�ler�s�dve, hol visszah�z�dva folyamatosan jelen vannak a tapasztalati vil�gban, �s arra figyelmeztetnek minket: mennyire s�r�l�keny �s t�r�keny az, amit az ember l�trehoz.”

A teol�gus szavaihoz hozz�f�zhetj�k: a mai „vil�gban t�rt�n� esem�nyek” egy�ltal�n nem exkluz�vak. Ha a „nagy term�szeti katasztr�f�k, �s szerte a forrong�sok” a nagy figyelmeztet�s jelei, akkor a t�rt�nelem b�rmely kor�bbi szakasza is lehetett volna ilyen jel, hiszen nincs ma t�bb t�rt�nelmi katasztr�fa, nincs t�bb h�bor� �s nincs t�bb forrong�s, mint kor�bban – maximum sz�munkra �j mindez, ha m�g nem tapasztaltunk hasonl�t �let�nk folyam�n. Tal�n meglep� a p�rhuzam, de az arab tavasz esem�nyein�l nagyobb m�rt�k� v�ltoz�s volt a kelet-eur�pai kommunista rendszerek �sszeoml�sa 1990 k�r�l. A v�ls�g sem �ri el azt a m�rt�ket, amelyet el�rt az 1929-33-as nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g, tov�bb� az els� vagy �pp a m�sodik vil�gh�bor� idej�n is sokkal ink�bb �rezhett�k magukat az emberek az apokalipszis t�j�k�n. De ugyanez volna elmondhat� a forradalmak kor�r�l, a 19. sz�zad els� fel�r�l, vagy a k�z�pkori j�rv�nyok idej�r�l is. 

Az olyan ellentmond�sokr�l nem is besz�lve, mint hogy „egy nagyon hideg �jszak�n fog mindez elkezd�dni”, illetve „ez a katasztr�fa �gy fog el�rkezni a f�ldre, mint egy vill�m. Abban a pillanatban a reggeli nap f�ny�t szuroks�t�t v�ltja fel”. Emellett az Amerikai Egyes�lt �llamok �s Izrael mint �llam t�rt�nelmi szerep�t kiemel�, k�ldet�studatos felfog�s az amerikai neoprotest�ns kisegyh�zak saj�tja. 

A Nagy figyelmeztet�s maga is a fogyaszt�i szeml�let term�ke?

Van es�ly r�, hogy Krisztus figyelmeztet minket a v�gid�k el�tt, de az id�k jeleinek �rtelmez�se a mindenkori tan�t�hivatalra tartozik. A tan�t�hivatal viszont a II. Vatik�ni Zsinat Gaudium et Spes kezdet� lelkip�sztori konstit�ci�j�ban kimondta, hogy sem az idej�t, sem a m�dj�t nem ismerj�k Krisztus m�sodik elj�vetel�nek. P�l apostol annyit mond, �t fog alakulni a term�szet. A bor�l�t�, katasztr�fal�t�, ijesztget� szeml�let az �sz�vets�gi pr�f�t�kb�l is t�pl�lkozik - fejtette ki a Kur�rnak Kr�nitz Mih�ly, ugyancsak a PPKE HTK professzora.

Hozz�tette: az egyh�z az ilyen felh�v�sokra, mint a Nagy Figyelmeztet�s, nem reag�l, mert akkor belemenne kisst�l� vit�kba. Persze amennyiben valami megt�r�sre �s b�nb�natra h�v fel, annyiban evangeliz�ci�s m�dszer, „de azt hiszem, itt nem err�l van sz�: olyan szavakkal, �rzelmekkel oper�lnak ezek a tud�s�t�sok, amelyeknek a kinyilatkoztat�shoz nem sok k�z�k van”. Senkivel nem t�rt�nhet baj, aki szents�gi �letet �l, a kereszt�ny embernek h�s�gesen k�vetnie kell vall�si k�teless�geit: ima, szentmis�n val� r�szv�tel, Krisztussal val� tal�lkoz�s, szolg�lat. „Ez a hit �tja, nem pedig az ijesztget�sek� �s fenyeget�sek�.” 

Elmondta m�g, hogy „az egyh�z idej�re, teh�t az el�z� k�tezer �vre es� jelek k�zt lehetnek a mag�n-kinyilatkoztat�sok is, amelyeket az egyh�z megvizsg�l, �s vagy elfogadja, vagy azt mondja, ez az egy�nhez sz�lt. A krisztusi kinyilatkoztat�shoz ezek semmit nem tesznek hozz�, maximum megvil�g�tj�k, meger�s�tik”. A huszadik sz�zadi M�ria-jelen�sek k�z�l sz�mosat elfogad az egyh�z, m�sokr�l m�g nem nyilatkozott. �ll�t�lag folyamatban l�v� jelen�seket az egyh�z vizsg�l ugyan, de nem szokott r�luk nyilatkozni. 

Az ilyen vil�gv�gev�r� hangulat v�gigk�s�ri az egyh�z t�rt�net�t, m�r az evang�liumokban megtal�ljuk ennek a nyomait – mondta Pusk�s Attila. – M�t� evang�lium�nak 13. fejezet�ben J�zus m�sodik elj�vetel�r�l besz�l, �s eml�t bizonyos jeleket. Az els� kereszt�ny k�z�ss�gek k�zzelfoghat� jelekhez k�t�tt�k a m�sodik elj�vetelt, ilyen p�ld�ul a jeruzs�lemi templom lerombol�sa. J�zus �sszes v�gid�kre vonatkoz� mondat�nak azonban az a v�gkicseng�se, hogy egyetlen konkr�t jelhez sem szabad hozz�k�tn�nk a m�sodik elj�vetelt. 

Adventben vagyunk, ilyenkor is azon van a hangs�ly, hogy legy�nk �berek �s virrasszunk.  A sz�mad�sra val� k�szenl�t alap�llapota kell legyen a kereszt�ny embernek, �s nem szabad hozz� k�tni konkr�t politikai fordulatokhoz – mutatott r� a PPKE HTK tan�ra. – Bizonyos �rtelemben m�r elj�tt a v�gid�, J�zus megtestes�l�s�vel �s h�sv�tj�val. Isten orsz�ga m�r itt van, csak jelenl�te a t�rt�nelemben m�g l�thatatlan, rejtett. A hal�lunkra is k�szen kell �llnunk, �s Krisztus m�sodik elj�vetele nem jelent szem�lyes szinten enn�l t�bbet. Az Isten akarat�hoz val� igazod�s �lland� feladata a kereszt�ny embernek. 

Pusk�s Attila is �gy v�li: amennyiben az �gynevezett l�tnokok arra sz�l�tanak fel, hogy t�rj meg �s vedd komolyan az evang�liumot, semmi �jat nem mondanak. Ennek komolyan v�tel�hez azonban „nem kell fenyeget�seket hozz�csatolni. Ne a hamarosan bek�vetkez� v�g miatti f�lelemb�l fakad�an vegy�k komolyan a kereszt�ny �letet! Ez nem volna krisztusi lelk�let. Ahhoz k�pest, hogy Krisztusban b�zva kell �lni, nem l�tom �rtelm�t az ilyen l�tom�sok ut�n val� fut�snak.” 

Szenz�ci��hs�get, a k�l�nleges dolgok ir�nti fogyaszt�i szeml�letet �rzek ki a Nagy Figyelmeztet�s t�lal�s�b�l. Aki rendszeresen olvassa az evang�liumokat �s �li a lelki�letet, annak nincs sz�ks�ge ilyesmire. Torz�tja a kereszt�ny felfog�st, ha konkr�t id�ponthoz, konkr�t esem�nyekhez, esetleg politikai esem�nyekhez k�tj�k a m�sodik elj�vetelt, netal�nt�n r�mk�pekkel pr�b�ljuk az embereket r�venni a megt�r�sre – foglalt �ll�st Pusk�s Attila.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s