Amikor J�zus Krisztus p�ldabesz�dekben tan�tott, a tan�tv�nyai odamentek �s k�rt�k: „Magyar�zd meg nek�nk a p�ldabesz�det.” �s � megmagyar�zta.

1949-ben jelent meg C. S. Lewis-nak, Az oroszl�n, a boszork�ny �s a ruh�sszekr�ny c�mmel egy nagysiker� k�nyve, amit 51 �vesen �rt a nagysiker� �r�. Ez volt az els� kr�nika, amit Narni�r�l �rt. Most a dolgozatom f� r�sz�ben, ennek a k�nyvnek szimb�lumvil�g�hoz adok egy lehets�ges magyar�zatot.

Peter, Susan, Edmund �s Lucya n�gy Pevensie gyermek, kett� nagyobb, serd�l�kor�, kett� kisebb, de mind a n�gyen iskol�ba j�rnak. �lik a maguk �let�t, saj�t gondolataikban, elk�pzel�seikben. Keresik az id�t�lt�s kellemesebb form�j�t a maguk sz�m�ra. Csak a var�zslatos vid�ki h�zt�l vannak elcsod�lkozva. Mit sem �rz�kelnek abb�l, hogy a v�rosukban puszt�t� h�bor�k d�lnak, �s emiatt sok-sok embernek meg kell halnia. Ezek a gyermekek „�d�m fiai” �s „�va le�nyai”, akik a f�ld�n �l� embereket p�ld�zz�k. Teljesen elt�r� jellemiek is arr�l besz�lnek, hogy az emberek mennyire k�l�nb�z�k�ppen �llnak hozz� az �let dolgaihoz.

A gyerekek felh�tlen mindennapjaikat egy k�l�nleges szekr�ny t�ri meg. Egy bor�s, es�s napon t�rt�nt, amikor a gyerekek k�nytelenek voltak a h�zban t�lteni a napjukat. Majd egy j�t�k k�zben, Lucy megtal�lta a szekr�nyt, ami kapuk�nt szolg�lt egy m�sik vil�gba. �s elkezd�d�tt a nem mindennapi var�zslat. E rejt�lyes szekr�ny �ltal volt r�sz�k a sok k�l�n�s, szokatlan �lm�nyben. A gondtalanul �l� gyermek id�nk�nt bepillant�st nyer az „�let”-be, a feln�ttek val�s�gos �let�be. Egy-egy csal�di probl�ma, meg�lhet�si neh�zs�gek, egy szeretett csal�dtag hal�la, betegs�g, szenved�s, veszeked�s id�nk�nt k�l�n�s, nyomaszt� �lm�nyk�nt nehezedik a gyermek sz�v�re. K�s�bb l�tsz�lag elfelejti, az �lm�ny eml�ke azonban megmarad a lelk�ben. Ahogy a n�gy testv�r sz�v�ben is �l Narnia eml�ke, nem tudj�k elfelejteni. Gyermekkorb�l feln�vekedve egyre ink�bb magunkban is tal�lunk olyan dolgokat, melyek nem olyan sz�pek �s j�k, mint ahogyan azt elk�pzelt�k. Ez a szekr�ny ny�jt betekint�st egy m�sik vil�gba, a val�s�g vil�g�ba, Narnia orsz�g�ba.

Narnia orsz�gaa val�s�gos vil�g. A benne foly� �let val�s�gos �let. Amikor a gyermek id�nk�nt r�vid �zel�t�t kap az „�let”-b�l, sok�ig fogalma sincs, hogy ez val�s�g. De egyre ink�bb beleker�l �s r�j�n, hogy ebben a val�s�gos vil�gban kell �lnie. Ahogy a gyermekek egyre jobban n�vekszenek, �gy egyre jobban szembes�lni�k kell, azzal, hogy l�t�k, az itt l�tr�l sz�l. Narnia orsz�g�t megtal�lhatjuk magunk k�r�l az �let k�r�lm�nyeiben, az emberekben, bar�taidban, csal�dunkban �s v�g�l saj�t magunkban is. Gondolj vissza r�; Narni�ban �r�k�s t�l uralkodik.

Az �r�k�s t�lkezdetben nagyon izgalmasnak t�nik. F�leg egy gyermek sz�m�ra. Sz�pen hull a h�, lehet sz�nk�zni, h�goly�zni. �gy l�tja a gyermek a telet, de csak addig, am�g van egy meleg otthon, ahov� b�rmikor haza lehet menni. Van j� meleg ruhaja, cip�, amely nem �zik �t. Azonban a val�s�gos vil�g nem mindig ilyen felh�tlen, mert valakinek tal�n erej�t meghalad� munk�t �s f�rads�got okoz az, hogy �lvezni tudja a t�l �r�meit. A feln�tt embernek a t�l mindig teher. T�bb p�nz kell a f�t�shez, a ruh�zkod�shoz. Narni�ban mindig t�l van �s nincs meleget ad� h�z. Az �let ebben a vil�gban ilyen v�get nem �r� t�l. �lland� k�zdelem �s gond a meg�lhet�s�rt, a jobb k�r�lm�nyek�rt. Kegyetlen hideg �s rideg ez az �let. Az emberek �nz�k �s a szeretet melege nagyon ritka. Ha pedig �szint�n belen�z�nk a saj�t sz�v�nkbe, �szrevessz�k, hogy annak is magunk vagyunk a k�z�ppontj�ban. Kit meleg�t a bel�l�nk ki�rad� szeretet? �s ebben a kem�ny �s hideg �letben, m�g az �rul�s sem ritka.

Az �hes �s f�z� ember s�v�rog az �tel ut�n. A t�r�k �dess�g egy eledel. M�gpedig nagyon finom eledel. Ez a k�l�nleges finoms�g teszi �lvezhet�bb� az �letet a „zimank�s Narni�ban”. A kedvtel�s, az �lvezet, az ev�s �s tombol� sz�rakoz�s, amely kiel�g�t�st ad. Beleillik a hideg t�lbe, hiszen �nz� k�v�ns�gainkat el�g�ti ki. De val�ban kiel�g�t�st ad? Ha megfigyeled, k�t jellemz�je van Edmund „�des �rul�s�nak”: Aki m�r egyszer evett bel�le, az mindig s�v�rog ut�na; �s az az eledel, amely val�ban sz�ks�ges az �let fenntart�s�hoz, az �hs�g csillap�t�s�hoz, az m�r nem �zlik neki. Ha az igazi eledelhez jut, az unalmas lesz �s mindig csak a vonz� �lvezetekre v�gyik. Min�l t�bbet �lvez bel�le az ember, ann�l t�bbet k�v�n. Nem el�g�t ki, csak cs�b�t, mint Edmundot is. Aki belek�stol, addig nem tud megel�gedni, am�g bele nem hal. Van egy r�gi mond�s: „Amit eszel, azz� leszel!” Az �letben mindenk�pp sz�ks�g van t�pl�lkoz�sra, mert ez az �let felt�tele. De nemcsak testi t�pl�lkoz�sra. Az eg�szs�ges t�pl�l�k, amely er�t ad az �letre: az Isten besz�de �s a becs�letes munka. Mert „Nem csak keny�rrel �l az ember” (Lk 4,4) A „hideg �let” azonban tele van olyan lehet�s�gekkel, amelyek m�s t�pl�l�kot, eledelt k�n�lnak term�szetes �hs�g�nk csillap�t�s�ra. Sok j� �lvezetet adnak, amelyek csak egy pillanatnyi kiel�g�t�st adnak �s v�g�l a veszedelembe visznek. Az �lvezet pillanatnyi nagyszer�s�g�nek eml�ke elveszi az ember �tv�gy�t att�l az eledelt�l, amely igaz�n er�t ad az �letre. �s �jra meg �jra elfelejteti vel�nk, hogy az ilyen �lvezet ut�n csak f�jdalom �s m�g nagyobb �hs�g k�vetkezik. Az ilyen �lvezetes eledelek eml�ke m�g a „Feh�r Boszork�nyt�l” val� term�szetes tart�zkod�st �s f�lelmet is ki�lte Edmund sz�v�b�l. Hiszen a boszork�ny �jra meg �jra, t�r�k �dess�get (=�lvezetet) �g�rt neki.

AFeh�r Boszork�nyNarnia orsz�g�nak kegyetlen �rn�je. � tartja fenn az �r�k�s telet. Retteg�sben tart minden �l�l�nyt. Szolg�lat�ba �ll�t mindenkit, aki hajlamos a gonoszs�gra. De azon is uralkodik, aki a j�t szeretn�, mert f�l�tte is hatalma van. � maga a S�t�n, vagy ahogy a Biblia is �rja: „e vil�g fejedelme”, (Jn 14,30). L�thatatlan szellemi hatalmass�g a vil�gban, aki minden b�n, engedetlens�g �s szeretetlens�g h�tter�ben van. � megf�leml�t, megk�t�z. � k�n�lja fel az �lvezeteket (t�r�k �dess�get) �s k�s�bb gy�t�r az �lvezet ut�ni v�ggyal. Azonban feltehetj�k a k�rd�st: hogy C. S. Lewis mi�rt a feh�r a boszork�ny nevet adta a kegyetlen �rn�nek? Hiszen a feh�r sz�n a vil�goss�g, a tisztas�g sz�ne. P�l apostol 2. Korinthusi level�nek 11. r�sz�ben olvashatjuk, hogy maga a S�t�n a vil�goss�g angyal�nak tetteti mag�t (14. vers). Sokszor nagyon j�nak, sz�pnek �s nemesnek l�tszik az, amit � aj�nl. N�ha m�g szentnek is l�tszik az � javaslata. Ennek a kegyetlen szem�lynek a szolg�i: Maugrim, egy kegyetlen farkas �s a t�bbi t�rsa, �s a k�v�r t�rpe. �k az �gynevezett „gonosz angyalok”. A mi vil�gunkban ezeket, gonosz szellemeknek, �rd�g�knek szoktuk h�vni. Ezek mind l�thatatlan szellemi l�nyek, akik az � („Feh�r boszork�ny”) megb�z�s�b�l gy�t�rnek minket, megf�leml�tenek, vagy az � gondolatait juttatj�k esz�nkbe. Sokszor maguk az emberek is a Feh�r Boszork�ny szolg�lat�ba szeg�dnek, mint Edmund. A t�bbi gyereket Edmundon kereszt�l akarta elcs�b�tani, hogy azut�n mind a n�ggyel v�gezzen. Ebb�l is l�tszik, hogy milyen ravasz �tletei �s tervei vannak az emberis�g elcs�b�t�s�ra. Arra azonban vigy�zni kell, nehogy mindent a S�t�nra fogjunk! � k�s�rt, de ha sikert �rt el, az a mi b�n�nk is. Edmundot is gyenges�gein, hib�in kereszt�l fogta meg. Edmund felel�s volt az�rt, hogy a Feh�r Boszork�ny szolg�ja lett. Ha ism�t a saj�t sz�v�nkbe pillantunk, vajon az is – mint Narnia orsz�ga – a S�t�n rabs�g�ban van? Sajnos az embereknek oly sok v�gya �s indulata van az � szolg�lat�ban. �s ezeken kereszt�l uralomra tud jutni mag�ban az emberben, de a vil�gban is. Sok indulat azonban szenved a sz�v m�ly�n �s v�r a szabadul�sra. Olyan a helyzet a mi vil�gunkban is, mint Narni�ban, ahol gonosz f�k �s �l�l�nyek is voltak, szemben a j�indulat�akkal, melyek v�rt�k a Szabad�t�t. De azt is l�thatjuk, hogy min�l tov�bb tart a t�l a sz�v�nkben, ann�l t�bb j� ir�ny� v�gy, �s a szabadul�sra val� t�rekv�s jut egym�s ut�n a „szobrok sors�ra”, megb�nulnak. Egy ilyen helyzetben s�rg�sen sz�ks�g van szabadul�sra, egy Szabad�t�ra, a tavasz elj�vetel�re.

Aslan, az oroszl�n, aki Narni�ban minden szabadul�sra v�r� �l�l�ny�nek, de a n�gy gyermeknek is egyetlen rem�nye. �gy h�rlett, hogy � az egyetlen, aki le tudja gy�zni a Feh�r Boszork�nyt. � az, aki meg tud szabad�tani a boszork�ny rabs�g�b�l, �s Aslan az, aki megsz�nteti az �r�k�s telet. Az ember valamikor az �t teremt� Istennel k�z�ss�gben �lt. De �d�m �s �va engedetlens�ge ut�n, kiker�ltek a t�vist �s bog�ncsot term� vil�gba. Itt az ember arc�nak ver�t�k�vel kellett a kenyeret megkeresnie. E vil�gban a b�n elhatalmasodott az ember �let�ben. A tiltott gy�m�lcs meg�zlel�se, tal�n kicsinynek l�tsz� engedetlens�g, de hamarosan gyilkoss�g lett bel�le. Kain, irigys�gb�l meg�lte testv�r�t, �belt. A t�l elhatalmasodott Narnia orsz�g�ban. Az ember Aslan t�rsas�g�b�l a Feh�r boszork�ny rabszolgas�g�ba ker�lt. Az�ta is v�gyik a szabadul�sra ebb�l az �llapotb�l. Isten t�bbsz�r is megsz�l�totta az embert, de az ember k�ptelen volt tart�san engedelmeskedni. Ekkor Isten Megv�lt�t �g�rt. Kiv�lasztott egy n�pet, J�kob ut�dait, a zsid� n�pet. Ezek k�z�l egy t�rzset, J�kob fi�nak, J�d�nak a t�rzs�t. Azt �g�rte, hogy D�vid csal�dj�b�l fog megsz�letni az, aki a megold�st, a megv�lt�st, a szabad�t�st hozza el az embernek. Aslan a „J�da t�rzs�b�l val� oroszl�n”, vagyis a megv�lt�, akir�l J�nos apostol �gy �rt: „Gy�z�tt a J�da t�rzs�b�l val� oroszl�n, hogy felnyissa a k�nyvet �s annak h�t pecs�tj�t.” (Jel 5,5) „�s nincs rajta k�v�l senki, sem f�ld�n, sem f�ld alatt nem akadt, aki felnyithatta volna a k�nyvet.” (Jel 5,3). � J�zus Krisztus, az Isten Fia. � az, akit epedve v�rt a S�t�n hatalm�ban l�v� emberis�g. � el is j�tt �s gy�z�tt. Most ism�t n�zz�k meg a saj�t �let�nket. M�r eg�szen kis korunk �ta k�ptelenek vagyunk igaz�n engedelmeskedni. �gy l�tszik, m�r olyan term�szetet �r�k�lt�nk, hogy k�nnyebb nemet mondani a j�ra, mint igent. A rosszra pedig �pp ford�tva. Milyen gyakran szeretn�nk a j�t tenni, de nem siker�l. V�g�l elkesered�nk, �s m�r tudatosan tessz�k a rosszat. De most m�r tudjuk, hogy mindez�rt mi magunk vagyunk a felel�sek. Nem mondhatjuk m�r, hogy �r�k�lt�k, �s nem foghatjuk a S�t�nra, aki k�s�rt, mert ellent mondhattunk volna a b�nnek. Mi magunk m�r nem tudunk megjavulni. Szabad�t� kell! A J�da t�rzs�b�l val� Oroszl�n, J�zus, vagy ahogy a narniaiak mondan�k: Aslan.

„� az, aki vissza�ll�tja a r�gi t�rv�nyeket, jogokat, ahogy �rva van a r�gi versben:

J�ra fordul minden rossz, ha Aslan visszat�r,

AK� Asztal az Aslannal val� tal�lkoz�s helye. Itt lehet Vele tal�lkozni, mert teljesen itt �rthetj�k meg a szeretet�t ir�ntunk. Ez egy �ldozati olt�r. Az ember egy �ldozati olt�rn�l, a Golgota hegy�n fel�ll�tott keresztf�n�l tal�lkozhat szabad�t�j�val. Ha b�nbocs�natra, �s b�neinkt�l val� szabadul�sra v�gyunk, ha a S�t�n hatalm�val �s k�s�rt�seivel szemben v�delemre van sz�ks�g�nk, Vele kell tal�lkozni. Az � k�zel�ben megsz�nik a t�l, elolvad a h�, sz�v�nk �tmelegszik az � ir�nta �s m�sok ir�nti szeretett�l. Megfeledkez�nk �nz�s�nkr�l. M�sokon seg�teni akarunk, m�g ha az nek�nk f�rads�gba �s �ldozatba is ker�l. J�zus Krisztus �tba igaz�t, tan�csot ad a tov�bbi �letre a hit aj�nd�k�hoz. Az �tbaigaz�t�son k�v�l er�t is ad, talentumokat, hogy seg�ts�k utunkat. Tudjuk, azt, hogy a gyerekek nem ugyanazokkal a fegyverrel vagy gy�gy�t� eszk�zzel vettek r�szt a k�ldet�s�kben. Mindegyik azzal, amit aj�nd�kba kapott. Edmundot a t�r�k �dess�g, v�gyainak kiel�g�t�se sokkal jobban vonzotta, mint a Szabad�t�j�val val� tal�lkoz�s. A Feh�r boszork�ny beh�l�zta �s szolg�lat�ba �ll�totta, ami Edmund sz�m�ra nagy szenved�s volt. A Bibli�ban olvashatjuk, hogy a S�t�n a hazugs�g atyja, �g�reteit nem tartja be. Amikor Edmund erre r�j�tt, m�r v�gy�dott kiker�lni hatalm�b�l, de �szrevette, hogy m�r egy l�p�st sem tud megtenni a Szabad�t� fel�. De ha az ember igaz�n v�gy�dik a szabadul�sra, b�znia kell, mert � megszabad�t a megk�t�z�tts�g�nkb�l. A gyermekek m�r Aslan t�bor�ban vannak, �s nagy az �r�m Aslan megbocs�t� szeretet�nek, de a harc m�g mindig nem �rt v�get.

Megd�bbent� az, hogy az er�s Aslan �nk�nt hagyja, hogy elfogj�k a Feh�r Boszork�ny szolg�i �s meg�lj�k a K� Asztalon, mint egy gyenge �ldozati b�r�nyt. Ha egyszer meg tudjuk �rteni, hogy J�zus Krisztus az Isten Fia, �nk�nt v�llalta, hogy elfogj�k �s a Golgota hegy�n keresztre fesz�ts�k, mint egy gonosztev�t, akkor m�r tudni fogjuk, hogy � �gy szeretett minket. Ahogy a Szent�r�s is mondja: „A szeretetet arr�l ismerj�k fel, hogy � �let�t adta �rt�nk” (Jn 3,16). Vajon mi�rt?

„Krisztus nem az�rt halt meg �rt�nk, mert ezt mi meg�rtj�k vagy meg�rdemelj�k, hanem az�rt mert � a szeretet, s nem tud m�sk�nt cselekedni.”

Ez a hal�l megr�z� �s a S�t�n diadal�t jelentette volna, ha nem k�vette volna a felt�mad�s. De amint Aslan, az �r J�zus Krisztus is felt�madt a hal�lb�l �s mennyei er�vel vette kez�be a Benne h�v�knek az �let�t, �s v�gs� gy�zelmet adott. Am�g ebben a testben �l�nk, a harc a legy�z�tt S�t�nnal szemben tov�bb folyik, de Megv�lt�nk mindig mellett�nk van.

A n�gy kir�lyi sz�k a gy�ztesek helye az �r�k�s t�lt�l megszabadult Narni�ban. J�nos mennyei Jelen�sek 3. r�sz�ben a 21. versben olvashatjuk J�zus Krisztus szavait: „Aki gy�z, annak megadom, hogy kir�lyi sz�kemben �lj�n Velem”.

Ha tal�lkozt�l J�zus Krisztussal, �t befogadtad �s � ott �l sz�vedben, gy�zt�l! Akkor ott fogunk uralkodni szeretetben �s �r�mben J�zus Krisztussal egy�tt. Ott m�r semmi ereje nem lesz a S�t�nnak, mert m�r a t�zzel �s k�nk�vel �g� t�ba ker�lt (Jel 20,10).

Csod�latosan van elrejtve, ebben a gyerekek sz�m�ra meg�rt t�rt�netben, a megv�lt�s megrend�t� esem�nye: Narni�ban megt�rik a b�n var�zshatalma �s a t�lbe dermedt orsz�gba, meg�rkezik a mindent felszabad�t�, t�nd�kl� Tavasz, pont �gy, mint a F�ld nev� bolyg�n. Ez a legnagyobb csoda, amit �gy fogalmaz meg az �r�:

A legeslegnagyobb csoda, amir�l a kereszty�nek bizonys�got tehetnek, az inkarn�ci�, Isten megtestes�l�se.

                                                                                                                C. S. Lewis

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.